Duplájára nõ a meleg napok száma a jövõben, a szakemberek folyamatos felmelegedést jósolnak

Új kutatási eredmények szerint az elkövetkezõ 40 évben a kontinens nyarainak több mint fele a 2003. évihez hasonlatos vagy még melegebb lesz. Számos kutató szerint ez az elsõ olyan sikeres tudományos vizsgálat, amellyel egyértelmûen kimutatható és bizonyítható, hogy az emberi környezetszennyezés közvetlenül felelõs az éghajlatváltozásért, illetve a rendkívüli idõjárási események kialakulásáért.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása megduplázza az olyan nyári hõhullámok bekövetkeztének kockázatát, mint amelyen 2003-ban sújtotta Európa országait - állítja egy kutatócsoport, amely a közelmúltban tette közzé vizsgálati eredményeit.
Európa lakóiban még elevenen él 2003 rekordhõmérsékleteket döntõ augusztusa, amely több ezer halálesetért okolható. A rekkenõ hõség mindenkit meggyötört, de különösképpen az idõsebbek számára volt nehezen elviselhetõ. A hõhullám következtében számos területen erdõtüzek pusztítottak, amelyek egyedül Portugáliában 1,6 milliárd dolláros kárt okoztak.
A rendkívüli idõjárási jelenség számos éghajlatkutató, így Peter Stott, a brit Hadley Center for Climate Prediction and Research munkatársának érdeklõdését is felkeltette. Kollégáival alaposan áttanulmányozták a klímaváltozás XX. századi eseményeit. Jégminták és a fák évgyûrûinek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy 2003 valószínûleg az utóbbi 500 év legmelegebb nyara volt Európában.

Kiváltó ok: az ember

Az emberi tevékenység klímaváltozást elõidézõ hatását egyértelmûen, mindenki számára elfogadhatóan, konkrét vizsgálatokkal alátámasztva ez idáig nem sikerült bizonyítani. Stott és csapata a 2003-as hõhullám kapcsán erre tett kísérletet. Az Oxfordi Egyetem kutatóival együttmûködve több számítógépes éghajlati modellt felhasználtak annak kiszámítására, milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak az öreg kontinensre. A programokba egyrészt betáplálták Európa hõmérsékleti értékeinek alakulását 1920-tól napjainkig, másrészt a légköri összetétel változásának adatait. Két párhuzamos modellel dolgoztak. Az egyikben figyelembe vették az emberi tevékenység hatásait, így az ebbõl eredõ szén-dioxid-kibocsátást, a másikban nem.
Az éghajlat-szimulációs kísérletek alapján a kutatócsoport megállapította, hogy az emberi tevékenység által okozott gázkibocsátást figyelembe vevõ modell 0,5 fokkal magasabb nyári átlaghõmérsékletet eredményezett, mint az emberi közremûködés nélküli. Az 1990-es évek konkrét, mért adataival is ez a modell volt összhangban, vagyis az adatokban tetten érhetõ az emberi tevékenység hatása. A kutatók szerint egy ilyen mértékû plusznövekedés a könnyen felerõsítheti az amúgy is melegedõ tendenciát és ezzel megduplázza annak a kockázatát, hogy a 2003-ashoz hasonlatos hõhullámok következzenek be.
Stott és kollégái tehát az emberi tevékenységet gyanúsítják kiváltó okként. A kutatócsoport számításai szerint a közeljövõben bekövetkezõ hõhullámokért 75%-ban az emberi tevékenység, konkrétan a szén-dioxid-kibocsátás éghajlatra gyakorolt hatása tehetõ majd felelõssé. A Nature-ben megjelent írásban a kutató hangsúlyozta: "Mi vagyunk a felelõsek azért - különösképpen az üvegházgáz-kibocsátásunk -, hogy a 2003-ashoz hasonló hõhullámok valószínûsége jelentõsen megnövekedett. Ha ilyen mértékben folytatjuk a gázkibocsátást, akkor elõrejelzéseink azt mutatják, hogy az elkövetkezõ 50 évben bármelyik nyáron beköszönthet egy hasonló forró idõszak." Elõrejelzéseik szerint az elkövetkezõ 40 évben a kontinens nyarainak több mint fele a 2003. évihez hasonlatos vagy még melegebb lesz.

Bizonyíték vagy további vitaalap?

Az éghajlatkutatással foglalkozó szakemberek jelentõs része tudományos áttörésként értékeli a most publikált eredményeket. Több kutató szerint ez az elsõ olyan sikeres tudományos vizsgálat, amellyel egyértelmûen kimutatható és bizonyítható, hogy az emberi környezetszennyezés közvetlenül felelõs az éghajlatváltozásért, illetve a rendkívüli idõjárási események kialakulásáért.
Stotték eredményeit svájci és német kutatók is reménykeltõ sikerként kommentálták. "Ez a kutatási eredmény képes lehet arra, hogy alapjaiban megváltoztassa az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalások irányát"- erõsítette meg Christoph Schär (Institute for Atmospheric and Climate Science in Zurich) illetve Gerd Jendritzky (German Weather Service in Freiburg). Ugyanakkor azt is elismerték, hogy ritkán fordul elõ olyan, a tudományos bizonyítást megkönnyítõ rendkívüli idõjárási helyzet, mint amilyen a 2003-as európai hõhullám volt. Ahhoz, hogy a környezetszennyezés és éghajlatváltozás ok-okozati összefüggéseit újabb bizonyítékokkal lehessen alátámasztani, egyre fejlettebb számítógépek és éghajlat-szimulációs programok szükségesek.
A tanulmány megjelenésének jóval távolabbra mutató következményei is lehetnek. Eredményei hivatkozási alapként jelenhetnek meg az üvegházhatású gázok csökkentését szorgalmazó országok érvrendszerében, a nemzetközi éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokon. A megszorítást leginkább ellenzõ USA eddig a tudományos bizonyítottság hiányára hivatkozva utasította el a Kiotói Jegyzõkönyvet és annak szabályrendszerét.
A kutatás eredményei regionális szinten is éles vitákat generálhatnak. A környezetvédõ szervezetek már elõre jelezték, hogy hivatkozási alapnak és bizonyítéknak fogják tekinteni azokban az eljárásokban, melyeket környezetszennyezõ ipari vállalatok ellen indítanak. Újabb bírósági tárgyalások várhatóak, melyekben megpróbálják a globális felmelegedés okozta károk miatt kártérítésre kötelezni a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátókat. Tavaly az USA nyolc tagállamában és New Yorkban öt országos energiatermelõ vállalat ellen indítottak ezen a címen eljárást. Eddig a vádlottak azzal védekezhettek, hogy tudományosan nem bizonyított az összefüggés a rendkívüli idõjárási események és az ipari szén-dioxid-kibocsátás között. A tanulmány eredményei egyértelmûen ennek az ellenkezõjét igazolják.

 

Inverteres klima berendezések elõnyei a ki-be kapcsolós gépekkel szemben.

Az inverteres szabályozást legegyszerûbben az autó gázpedáljához lehetne hasonlítani. Ha gyorsabban akarok menni jobban nyomom, ha lassabban kevésbé nyomom a gázpedált. Az inverteres klimaberendezésnél nincs a szokásos  15-20 Amperes indítási áramlökés-lassú felfutással indul- ezért a régi és a panellakások viszonylag gyenge villamos hálózata is képes a készülék kiszolgálására ezért nincs szükség a költséges átkábelezésre illetve a nem túl esztétikus hosszabbító használatra a lakáson keresztül.
Az invertertechnológiával mûködõ klímaberendezés mindig csak annyi villamos energiát vesz fel a hálózatból amennyi a felmelegedés lekûzdéséhez szükséges, ezért a villamos energia megtakarítás akár 40% is lehet. Ha felmelegedett lakásába érkezik haza az inverter képes lényegesen nagyobb teljesítmény leadására késztetni a berendezést-kb.125%-ra  túlpörgeti- ezért gyorsabban képes lehûteni a felmelegedett lakást, mint hagyományos elõdje. Az alacsonyabb terheléssel való üzemelés következtében mérséklõdik a klímaberendezések használatakor jelentkezõ levegõkiszáradás -effektus, ezért légzõszervi megbetegedésben szenvedõk részére jelentõs könnyebbséget jelent a páradúsabb levegõ. Ezen kívül-a relatív magas elpárolgási hõmérséklet miatt sokkal kevesebb energia fordítódik a nedvesség kicsapatására. Javítja az érezhetõ teljesítmény-relatív teljesítmény hányadosát. Nem utolsó sorban a lecsökkent cseppvíz kiválasztás miatt jelentõsen csökken a beltéri egységben és a cseppvízcsõben a gombásodás.veszélye. Legionella kockázat. Felépítésébõl adódóan, ha a helységhõmérséklet közelít a beállított értékhez a készülék, elkezdi csökkenteni a leadott(ezáltal a felvett) teljesítményét, a hõmérsékletcsökkenés lelassul ebbõl adódóan a helységben a hõmérséklet közel állandó értéken  marad, -pontos teljesítményszámítás esetén ha a beáramló hõmennyiséggel egyensúlyt tart a gép teljesítményével- megszûnik a ki-bekapcsolós gépekre jellemzõ nagy hõmérsékletingadozás. A folyamatosan alacsony teljesítménnyel való üzemeltetés sokkal kevésbé veszi igénybe a készülék mozgó-kopó alkatrészeit, mint az állandó ki-bekapcsolás ezért az inverteres klímaberendezés várható élettartama sokkal hosszabb a hagyományos készülékeknél.

Minden klíma készüléknél nélkülözhetetlen az éves karbantartás, melynek egészségügyi okai is vannak, ugyanis a berendezés belsejében kialakuló kondenzvíz a baktériumok és gombák terjedésének melegágya, ezek közül a legveszélyesebbnek tarják a legionella baktériumot, mely úgynevezett légiósbetegséget (legionellózist) okoz, de nem szabad megfeledkezni a készülék mûszaki felülvizsgálatáról sem, mivel egy kis hûtõgáz hiány is a berendezés súlyos meghibásodását okozhatja

INVERTER

Ha valaha vásárolt már split klíma készüléket, valószínûleg Ön is találkozott az inverter szócskával. Ha mégsem, azon leszek, hogy a lehetõ legérthetõbben, a kacifántos mûszaki leírásokat mellõzve magyarázzam el a klímatechnika forradalmi, a hagyományos klíma készülékekhez hasonlítva számos elõnyt kínáló újítását. Az alábbi példa kiválóan világítja meg a különbséget.
Bizonyosan Önnek is megvan az élmény, amikor a nappaliban ülve hirtelen olyan érzése támad, hogy valahogy nem megfelelõ a hangulat, hogy a helyiség kezd félhomályossá válni, és csak ekkor kapcsol: hisz odakint megy le a nap, de Ön a fényerõ-csökkenést a fokozatos átmenet miatt csak késleltetve észleli. Semmi gond: egy kattintás, és máris fényárban úszik a szoba.
Mit szólna, ha lenne egy fényérzékelõ berendezés, mely fokozatosan egyenlítené ki a külvilág és a belsõ tér közötti ingadozást? Nos, bár ilyenrõl nem tudok, hasonló a helyzet a klíma esetében, viszont itt már megvan a megoldás:
Míg a hagyományos légkondik állandó ki-be kapcsolással mûködnek, kiegyenlítetlenné és ingadozóvá téve a belsõ hõmérsékletet, emellett megdobva az áramfogyasztást is, az inverteres technológiát választva nem csupán gyorsabban érhetjük el a kívánt hõmérsékletet, de a pénzmegtakarítás mellett lényegében kiküszöbölhetjük a kellemetlen hõingadozást is. Az inverteres klíma elõnyei azonban itt nem érnek véget.

Fûtsön-hûtsön energia-hatékonyan.

Az inverter-technológia alapja a fordulatszám-szabályozás. Míg a hagyományos klíma készüléknél a kompresszor, miután az Ön által kívánt hõmérsékletre hûtötte-fûtötte a helyiséget, egyszerûen fogja magát, és kikapcsol, az inverteres klíma berendezés alacsonyabb fordulatszámra állítja magát, így 30-40%-os energia-megtakarítást érhetünk el, ami azért a mai energia árak mellet jelentõs megtakarításnak minõsül.

Hisz gondoljon csak bele: a klíma teljes kapacitására csupán az üzemidõ töredék részében van szükség, egyébként a pénztárcabarát részterhelés is megteszi, sõt! Az áram állandó ki-be kapcsolása a felmérések szerint lényegesen többet fogyaszt, mint a folyamatos, szabályozott mûködtetés.

És bár ígéretet tettem, hogy felesleges mûszaki részletekkel nem terhelem Önt, azért beavatnám egy szakmai kifejezésbe:

A COP, mely a klíma készülékek "jósági fokát" jelöli, egy egyszerû szám, amely azt jelöli, hogy 1 kW villamos energia felhasználásával hány kW fûtési ill. hûtési energiát tud elõállítani a split klíma készülékünk. Egy teljes terheléssel járó klíma készüléknél az érték 2-3 között mozog, míg az inverteres klíma berendezések esetében a szám 4-5-re ugrik fel, ami már A/A energia osztályt, vagyis rendkívül kedvezõ energia-felhasználást jelent.


A klímaberendezések tervezésénél az egyik legnagyobb kihívást a klíma készülék által kibocsátott zajszint jelenti. Miután a XXI. századi ember alapszinten is elképesztõen sok ártalomnak teszi ki a hallójáratait, nem árt ügyelnünk arra, hogy a kiszûrhetetlen utcazaj, a televízió, a rádió, számtalan háztartási gép és a csendesnek nemigen nevezhetõ számítógép-ventilátor zúgásán túl lehetõleg ne tegyünk még rá néhány lapáttal.A prominens klímagyártó cégek ma komoly és hosszú tesztelésnek vetik alá a ventilátorok mellett a klíma készülékek hûtõbordázatának kialakítását is, hogy Ön alacsony zaj-terheléssel élvezhesse az otthona nyugalmát. A hõcserélõ felületek minél hatékonyabb légáteresztést biztosító kialakításán túl az inverteres technológia elõnye, hogy a zajszintet az optimális fordulatszámon mûködõ motor tovább csökkenti, és a felhasználót megkíméli az állandó ki-be kapcsolás kellemetlen zajától.

Hogy ne szenvedjen a klímától.

Ha létezik a megveszekedett klíma-ellenesek tábora, az elsõ, amit felrónának a légkondi ellen, az biztosan az volna, hogy az egészségünkre káros. És valóban, minek is tagadnánk, hogy az "õskészülékek" használói gyakori vendégek voltak a háziorvosi rendelõkben.

Mára azonban a technológia fényévekre jár az elsõ berendezésektõl. Ha megfelelõ klímát választunk, csöppet sem fenyeget már a meghûlés veszélye, és ebben az inverteres technológiának úttörõ szerepe van. Mivel a hagyományos klímák beltéri egységében 0-2 fokos hõmérséklet uralkodik, és az elpárologtató felülete 5-8 fok, a kiáramló levegõ a nyári 25-30 fokos melegben is csak kb. 10 fokos. Hogy mégse kapjunk a nyakunkba ilyen kellemetlenül hideg levegõt, a hagyományos klíma berendezéseket minél magasabbra helyezik.

A ki-be kapcsolós gépekkel ellentétben azonban az inverteres klímák esetében a fordulatszám csökkenésével az elpárologtató felületre kisebb mennyiségû hûtõközeg áramlik, így kisebb légáram is elegendõ az elszállításhoz, így a befújt levegõ a készülék közelében 10 helyett 17-18 fokos.

És most oszlassunk el egy tévhitet.

Ha a kílmát nem csak hûtésre akarjuk használni, rögvest felmerül a kétely, miszerint árammal fûteni úri muri. Tény, hogy a hagyományos klíma berendezések nem alkalmasak a feladatra, mivel a ki-be kapcsolós klímák +5 fok külsõ hõmérséklet alatt e célra valóban használhatatlanok.

Ám ha Ön az inverteres megoldást választja, a kérdés már nem kérdés. Ezek ugyanis -20 fokban is képesek energiatakarékosan fûteni. A hagyományos hõsugárzóval összehasonlítva akár ötször annyi hõenergiát tud nyerni ugyanannyi villamos energiából, és ráadásul gyorsabb felfûtéssel dolgozik.

És amit még tudni érdemes.
Az inverteres klíma hagyományos társaihoz képest kevésbé terheli a hálózatot, így nem kell a túlterhelés miatt attól tartania, hogy a készülék kicsapja a biztosítékot.

Mivel a kifújt levegõ hõmérséklete magasabb, a levegõ kiszáradása helyett egészségesebben párátlanít, ezáltal csökken a cseppvíz mennyisége, és a gombásodás veszélye elkerülhetõ.

A hagyományos, max. 7-10 csõhosszúságot megengedõ berendezésekkel ellentétben az inverteres klíma esetében a kültéri és a beltéri egység távolsága 30 méteres is lehet, így a szintkülönbség 3-5 méter helyett a 20 métert is elérheti, ami egy emeletes ház esetében nem elhanyagolható.

Míg a ki-be kapcsolós klíma gépeknél akár 3 fok is lehet a folyamatos hõingadozás, ami nem éppen egészséges a szervezetnek, az inverteres technológiának köszönhetõen a hõkülönbség csupán 0.5 fok.

És ha még komplexebb megoldásban gondolkodik.

Ha Ön több emeletes házzal vagy több részre osztott irodával rendelkezik, a klímatechnológia jelenlegi csúcsát jelentõ inverteres multi készülékeket ajánlom.

Minden korábban említett elõny mellett ez esetben képzeljen el egy klíma-hálózatot, amellyel nem csupán akár 70%-os megtakarítást érhet el, de a tökéletes kihasználtságot, amely folyamatos kényelmet és jó érzést biztosít Önnek és családjának vagy munkatársainak, függetlenül attól, hogy épp melyik helyiségben tartózkodnak.